to disgrace
dis
dɪs
dis
grace
ˈgreɪs
greis
displace

A(z) „disgrace” jelentése és meghatározása angolul

to disgrace
01

megszégyenít, becstelenít

to bring shame or dishonor on oneself or other people 
Transitive: to disgrace sb/sth | to disgrace oneself
to disgrace definition and meaning
nyelvtani információk
morfológiai összetétel
származtatott
cselekvést jelentő ige
szabályos
jelen idő
disgrace
egyes szám 3. személy
disgraces
folyamatos melléknévi igenév
disgracing
egyszerű múlt
disgraced
befejezett melléknévi igenév
disgraced
Példák
His scandalous behavior disgraced his family and tarnished their reputation. 

Botrányos viselkedése megszégyenítette a családját és tönkretette a hírnevüket.

02

megszégyenít, lejáratt

to lead someone to lose respect, honor, or a valued position 
Transitive: to disgrace sb/sth
Példák
The scandal disgraced the politician, forcing him to step down from office. 

A botrány megszégyenítette a politikust, arra kényszerítve, hogy lemondjon a tisztségéről.

Disgrace
01

szégyen, megszégyenülés

a state of dishonor 
nyelvtani információk
élőségi állapot
elvont
morfológiai összetétel
összetett
megszámlálható
többes számú alak
disgraces
LanGeek
Alkalmazás Letöltése
langeek application

Download Mobile App

App Store