to disobey
dis
dɪs
dis
o
əʊ
ew
bey
beɪ
bei
bouquetportrayfouettecabaret

A(z) „disobey” jelentése és meghatározása angolul

to disobey
01

nem engedelmeskedik, megszeg

to refuse to follow rules, commands, or orders 
Transitive: to disobey a law or command
to disobey definition and meaning
nyelvtani információk
morfológiai összetétel
származtatott
cselekvést jelentő ige
szabályos
jelen idő
disobey
egyes szám 3. személy
disobeys
folyamatos melléknévi igenév
disobeying
egyszerű múlt
disobeyed
befejezett melléknévi igenév
disobeyed
Példák
Children are encouraged not to disobey their parents' instructions. 

A gyerekeket arra ösztönzik, hogy ne engedetlenkedjenek a szüleik utasításaival szemben.

LanGeek
Alkalmazás Letöltése
langeek application

Download Mobile App

App Store