Keresés
Válassza ki a szótár nyelvét
to ordain
01
rendelkezik, rendeletben előír
to officially order something using one's higher authority
Transitive: to ordain sth
nyelvtani információk
morfológiai összetétel
egyszerű
cselekvést jelentő ige
szabályos
jelen idő
ordain
egyes szám 3. személy
ordains
folyamatos melléknévi igenév
ordaining
egyszerű múlt
ordained
befejezett melléknévi igenév
ordained
Példák
The religious leader ordained a day of fasting and prayer for the community.
A vallási vezető elrendelt egy böjt és ima napját a közösség számára.
02
felszentel, kinevez
to officially confer or appoint someone to a position, typically within a religious context such as the priesthood
Transitive: to ordain sb
Példák
The bishop ordains new priests during the annual ceremony at the cathedral.
A püspök felavatja az új papokat az évi szertartáson a székesegyházban.
03
elrendel, predesztinál
(of a higher power) to prearrange or predestine something
Transitive: to ordain an event
Példák
It is believed that fate had ordained their meeting, as if their paths were destined to cross.
Úgy gondolják, hogy a sors elrendelte találkozásukat, mintha útjaik keresztezni voltak hivatottak.
Lexikai Fa
ordained
ordainer
preordain
ordain
