to ordain
Pronunciation
/ɔɹˈdeɪn/

A(z) „ordain” jelentése és meghatározása angolul

to ordain
01

rendelkezik, rendeletben előír

to officially order something using one's higher authority
Transitive: to ordain sth
to ordain definition and meaning
nyelvtani információk
morfológiai összetétel
egyszerű
cselekvést jelentő ige
szabályos
jelen idő
ordain
egyes szám 3. személy
ordains
folyamatos melléknévi igenév
ordaining
egyszerű múlt
ordained
befejezett melléknévi igenév
ordained
Példák
The university president ordained a new policy requiring students to attend mandatory seminars.
Az egyetem elnöke rendeletbe helyezett egy új szabályzatot, amely kötelező szemináriumokon való részvételt ír elő a hallgatók számára.
02

felszentel, kinevez

to officially confer or appoint someone to a position, typically within a religious context such as the priesthood
Transitive: to ordain sb
Példák
Last year, the church ordained several candidates who had completed their theological studies.
Tavaly a templom felszentelt több olyan jelöltet, akik elvégezték teológiai tanulmányaikat.
03

elrendel, predesztinál

(of a higher power) to prearrange or predestine something
Transitive: to ordain an event
Példák
Despite their efforts to change the course of events, it seemed that destiny had already ordained their fate.
Annak ellenére, hogy megpróbálták megváltoztatni az események menetét, úgy tűnt, hogy a sors már elrendelte a végzetüket.
LanGeek
Alkalmazás Letöltése
langeek application

Download Mobile App

App Store