sträuben
sträuben
ʃtʁɔɪ̯bɐn
shtroybn

A(z) „sträuben” jelentése és meghatározása németül

sträuben
01

ellenáll, szembeszegül

Sich widersetzen oder gegen etwas wehren, oft aus Ablehnung oder Trotz 
sträuben definition and meaning
nyelvtani információk
morfológiai összetétel
származtatott
cselekvést jelentő ige
szabályos
segédige
haben
egyes szám 1. személy
sträube
egyes szám 3. személy
sträubt
folyamatos melléknévi igenév
sträubend
egyszerű múlt
sträubte
befejezett melléknévi igenév
gesträubt
Példák
Das Kind sträubte sich gegen den Mittagsschlaf. 

A gyerek ellenállt a délutáni alvásnak.

02

feláll, borzolódik

(Haare, Federn) sich aufrichten, meist aus Angst, Wut oder Kälte 
sträuben definition and meaning
Példák
Bei dem lauten Geräusch sträubten sich meine Haare. 

A hangos zajra, felállt a hajam.

LanGeek
Alkalmazás Letöltése
langeek application

Download Mobile App

App Store