bludgeon
blu
ˈblə
blē
dgeon
ʤən
jēn
/blˈʌd‍ʒən/

A(z) „bludgeon” jelentése és meghatározása angolul

to bludgeon
01

erőszakol, nyomást gyakorol

to forcefully pressure someone to do something
Ditransitive: to bludgeon sb into sth
to bludgeon definition and meaning
Példák
The politician 's aggressive tactics bludgeoned his opponents into supporting his agenda.
A politikus agresszív taktikái kényszerítették ellenfeleit, hogy támogassák programját.
02

bunkóval üt, erőszakosan üt

to violently strike someone repeatedly with a heavy stick
Transitive: to bludgeon sb
nyelvtani információk
morfológiai összetétel
egyszerű
cselekvést jelentő ige
szabályos
jelen idő
bludgeon
egyes szám 3. személy
bludgeons
folyamatos melléknévi igenév
bludgeoning
egyszerű múlt
bludgeoned
befejezett melléknévi igenév
bludgeoned
Példák
In the midst of the brawl, one of the fighters bludgeoned his opponent with a metal pipe.
A verekedés közepén az egyik harcos fémcsővel agyonvert ellenfelét.
Bludgeon
01

bunkó, buzogány

a thick, usually short stick or club used to hit or strike, often intended as a weapon
nyelvtani információk
élőségi állapot
élettelen
morfológiai összetétel
egyszerű
megszámlálható
többes számú alak
bludgeons
Példák
The attacker used a wooden bludgeon during the robbery.
A támadó egy fából készült bunkót használt a rablás során.
LanGeek
Alkalmazás Letöltése
langeek application

Download Mobile App

App Store